Nem minden hiba javítható hiánypótlással.
A közbeszerzési törvény szerint az ajánlatkérő köteles hiánypótlási lehetőséget biztosítani, azonban ennek vannak korlátai.

A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat az ajánlat tartalmának utólagos módosításával.

Ez azt jelenti, hogy egy hiányzó igazolás sokszor pótolható, viszont új szakember bevonása, más műszaki tartalom, eltérő termék vagy új ár sok esetben már nem javítható hiánypótlással.

Főszabály szerint nem.
Az ajánlattételi határidő lejártával beáll az ajánlati kötöttség.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- nem lehet új ajánlati árat adni,
- nem lehet más terméket ajánlani,
- nem lehet utólag „kijavítani” a műszaki ajánlatot,
- nem lehet kedvezményt utólag beépíteni.

Ha az ajánlati ár az ajánlatkérő szerint irreálisan alacsony, indokolást kérhet.
A Kbt. 72. § szerint az ajánlatkérő köteles vizsgálni, hogy az ár teljesíthető-e gazdaságosan és jogszerűen.

Az ajánlattevőnek ilyenkor részletesen igazolnia kell például:
- az árképzés módját,
- a technológiai előnyt,
- a kedvező beszerzési feltételeket,
- a költségstruktúrát.

A nem megfelelő indokolás az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet.

Az érvénytelen ajánlatot az ajánlatkérő nem veheti figyelembe az értékelés során.
A Kbt. 73. § sorolja fel az érvénytelenségi okokat.

Tipikus esetek:
- hiányzó dokumentum,
- hibás referenciaigazolás,
- formai hiba,
- nem megfelelő műszaki tartalom,
- kizáró ok fennállása,
- hiányosan kitöltött nyilatkozat.

A gyakorlatban sokszor nem szakmai, hanem adminisztratív hiba vezet kizáráshoz.

(A pontos jogi terminológia sok esetben nem kizárás, hanem az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása.)

Bizonyos esetekben jogorvoslat indítható többek között akkor, ha:
- jogszerűtlen volt az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása vagy kizárása,
- hibás volt az értékelés,
- a nyertes ajánlat érvénytelen,
- a versenytárs ajánlata nem felel meg.
Ilyen esetekben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslat kezdeményezhető.
A határidők rövidek, ezért fontos a gyors jogi vizsgálat.